Körösi bugyli

Egy szeptember eleji napon, az iskolában megbeszéltük az osztálytársammal, hogy menjünk ki a Kettős Körösre horgászni.

Odaérkeztem, Máté már ott volt. Mindketten hoztunk cuccokat. Én inkább a gumihalakat használtam, ő pedig egy egy horgos, villantókanalas kis piros wobblert használt. 2 órán át ott dobáltunk kapás nélkül amikor Máténak elnehezült a botja. "Kapás van!"-kiálltja. Én persze nem hittem el, mivel gyakran szoktuk így egymást megviccelni. Én bolond odafutottam de ez nem átverés volt. A bot tényleg görbült. Gondolom hínár vagy kagyló. Végig ez volt bennem addig meg nem láttam egy olajzöld hátat. "Láttad? Mi az?" kérdezte Máté. "A rohadt életbe! Csukát fogtál!"-kiáltottam megszeppenve. Meglepődésemnek az volt az oka, hogy nekem kitűnő csalijaim, több tapasztalatom van mint neki és még nem fogtam csukát. Csapott már rá de kivenni még nem vettem. Ráadásul neki ez volt az első hala pergetve. Legalább én hamarabb fogtam halat pergetve.

A szilvás amur

Nagyapámmal 2008 augusztusán kimentünk horgászni. Ekkor még nem tartottam nagyra a horgászatot....eddig.

 Bedobtuk a megengedett két botot, de az egyiken nem a megszokott kukorica volt! Vadszilvát tettünk a horogra! Nem tápláltam iránta reményeket addig amíg megérkezett a nap első kapása a szilvára. Megakasztottam és addig azt hittem hogy kisponty van a horgon amíg megláttam egy hatalmas burványt. Ekkor tata tudta mit akasztottam meg de nem mondta meg, had legyen meglepetés és lám kimerítette az életem legnagyobb amurját ami 3 kg 58 cm volt. Azóta se fogtam nagyobb amurt.

A taxis harcsája

2006. nyarán elmentünk Karcagra a nagymamámhoz de még nem tudtuk mi fog ránk várni.

 Össze voltunk pakolva és indultunk Tiszafüredre csónakázni. Ekkor még nem tudtuk, hogy mamám taxisofőr barátjának horgászbotok is vannak a csónakjában. Száguldva megérkeztünk a kiszemelt horgászhelyre ahol bedobtunk egy úszós szerelésre tett sneciszeletet süllőre egy bedőlt fa szélére.  Mama ismerőse addig beszélt amíg én figyelmeztettem hogy nem látom az úszót. És akkor a taxis megakasztotta a negyven centis "bajszos süllőt". A fárasztás nem tartott sokáig. A harcsát kivette, és mi megnéztük, lefotóztuk, hiszen ez volt az első harcsa amit láttunk. Végül fogtam, és visszaengedtem a Tiszába és végignéztem ahogy szépen lefelé veszi az irányt.

2 dobásra

Egyik nyáron elhívtam horgászni Kele Zsolt barátomat az Élővíz-csatornába.

 Ő már évek óta ott horgászik ezért oda mentünk ahova ő mondta. Megérkeztünk a Cseresznye utcai híd alá. Én néztem hogy mit használjak csalinak amíg Kele dobált addig amíg megunta. Pedig egy csomó rablás volt. Még harcsát is hallottunk! Végre bothoz jutottam. A csali körforgó villantó volt. Két dobás és egy nagy csattanás. Ezután kiemeltem az első pergetett halamat: a 41 centis balint. Utána még hat dobás és egy szép sügér is jött a horogra. "Méretes de visszaengedem".

3 csodás nap

2013. június 1. péntek. A nyár első napja. Joci ismét Békésre látogatott barátjával Baranyi Lászlóval. 

Az első napon nem jött semmi. Esteledett. Laci ekkorra jósolta a kapásokat és igaza volt, mivel ő fogta ki az első halat, ami kb. 7 kilós lehetett.

Laci első hala volt ebből a tóból

Ezután nem volt kapás másnap reggelig, amikor Joci feederére volt kapás addig amíg ők dolgoztak. Ez eddig nem hangzik szenzációsnak de a csali nem a szokásos csonti volt hanem bodorka. Én nagyon örültem mert még nem fogtam ragadozót. Akasztottam. Joci végig ott volt a fárasztásnál és kimerítette az első ragadozómat, egy 34 centis süllőt.

Méretes volt, de visszaengedtem. Hiszen ő volt az első.

Miután tatáék befejezték a munkát és elmentek elkezdett esni az eső és ezzel együtt Jocinak kapása lett és a bot iszonyatosan begörbült. Mire abbamaradt az eső Jocinak már ki is vettem a halat ami 9 kg volt.

Én mondtam hogy ízesített kukorica legyen a csali, Joci szerencsére hallgatott rám

Miután visszaengedtük az óriást és bedobtuk ugyanazt a csalit újra kapás erre a botra. Azt hittem nagyobb lesz, mert nagy volt az ellenállás hiszen egy 5 kilós halat fogtam de nem akármilyet. Nyurgát. 57 centiméter hosszú volt.

Az első komolyabb nyurgám

Ezután, Jociék ismét munkába kezdtek de engem is belevontak. Csak az volt a baj hogy be volt dobva a matchbot. Mire végeztem, a bot teljesen másfele mutatott, a zsinór ide oda ment a vízben, az úszót meg nem láttam. Akasztottam, és egy csodaszép jászt vittem a partra.

 Megérkeztek a lányok és Joci felesége a tigrismogyorós bottal megakasztott egy gyönyörű pontyot.

A rekord

2012. augusztus 18-án Szedlacsek József, apukám unokatestvére eljött Budapestről Békésre mert hallotta hogy a Borosgyáni 3-as horgásztóban nagy pontyok úszkálnak. Én ezt megtudtam és addig nyaggattam tatát amíg ki nem mentünk a tóra.

 Joci már felállította a botokat, felcsalizta, már csak arra vártak hogy Joci behajítsa őket. Eljött az este. A pontyok kezdtek éledni. Felváltva akasztottunk. Egyik kapás a Jocié, a másik az enyém. 11 óra, Joci akaszt. Már majdnem megvan amikor kiköpi a horgot. Éjfélt üt az óra és még mindig nincs kapás. 0:01: "Jó reggelt Magyarország" mondta Joci és kapás az egyik botra. "Ülj le Joci! Ez az enyém!" mondtam, és akasztottam. "Te Joci! Te akasztottad rá a horgot a bójára?" "Dehogy! direkt túldobtam rajta!" "Akkor szólj tatának hogy segítsen a merítésnél mert egy monstrum van a horgon!" Tekertem az orsót de a bálnám nem akar mozdulni. Végre sikerül partra kényszeríteni a szörnyet. 7,5 kg 65 cm. Gyönyörű jelöletlen ponty. Megérte a fáradtságot. Nagy remegve visszaengedtem és mondtam: Lelettél pipálva Joci.

Az év első pecája az én első feederemmel

2013. február 19-én édesapámmal és kistestvéremmel elmentünk a horgászboltba születésnapi ajándékot venni nekem. Kaptam egy Mitchell Elite Feeder botot, 10mm-es M3-as popupot (amely nélkül ezután nyáron nem mentünk horgászni), és mindent ami kell egy bothoz. Rá majdnem egy hétre kimentünk kipróbálni a tóra.

Átlagos februári hétvégének látszott, de nekem nem volt az, mivel végre kipróbálhattam az első feeder  botomat. Megérkeztünk a tóra, kipattantam az autóból. Szinte még le sem állt a motor amikor már kikaptam a csomagtartóból a bottartót, és elkezdtem szerelni. Felraktam kb. három csontit és kevertem az etetőanyagot. Az etetőanyaghoz kézzel mert víz hőmérséklete szinte megsúgta: "Február van!" Az etetőanyagból gombócokat gyúrtam, s az egyiket felraktam az etetőkosárra, utána beszúrtam a földbe a bottartókat. Tata csak ámult mennyire gyorsan tettem meg mindezt. Mielőtt bedobtam volna Tata figyelmeztetett: "Óvatosan dobjál, nem bojlis bot ez, és ne feledd, ha a bot vége begörbül, kapás van!""Rendben, majd figyelek mint a sas!" válaszoltam, s bedobtam a szerelést mintegy 12 méterre. Leraktam a botot, megfeszítettem a zsinórt és vártam. Vacogós hideg volt, de nem a szokásos téli. Amolyan "Tata már papucsban van" hideg. Eltelt másfél óra, kezdtek oszladozni a felhők, de még nem ment el az utolsó ködfoszlány amikor a botom vége elkezdett rángatózni. Óvatosan, "spiccbotosan" akasztottam. Nem telt el sok idő és ki is merítettem az év első halát, egy karikakeszeget. Ilyen csodálatos fehérhalat még életemben nem láttam. Gyors fotó, majd sutty a szákba.

                                     

                                                      Az eddigi legnagyobb karikám, mivel eddig csak spicces "furcsadévereket" fogtunk

Ezután már szinte tavaszi idő volt, gyakorlatilag évszakváltásnak voltunk szemtanúi. Ezután egy újabb, ám erősebb kapás. Itt már éreztem, nem keszeggel van dolgom, viszont nem volt sokkal több idő a fárasztás mint az előzőnél, mondhatni, pontyhoz képest pikk-pakk megvolt. Egy szintén csodálatos, sértetlen uszonyú példány került horogra. A 43 centiméteres ponty akkor még átlagon felülinek számított, mert akkor még nem használtunk bojlit gyakran.

 Minden tekintetben hibátlan példány volt, helyt állt volna egy szépségversenyen

Szinte rögtön egy ugyan ilyen kapás, szokás szerint akkor amikor elkezdtünk pakolni. Ugyan az az energia, ugyanannyi fárasztás, ám itt egy csöppet nagyobb hal került a pontymatracra. Ezt a pontyot már vödörbe tettük, és hozzá tettük a másik kettőt, és indultunk is haza. Számomra felejthetetlen nap volt.

  Gömbölyded, de pompás kinézetű potyka volt.