2013. február 19-én édesapámmal és kistestvéremmel elmentünk a horgászboltba születésnapi ajándékot venni nekem. Kaptam egy Mitchell Elite Feeder botot, 10mm-es M3-as popupot (amely nélkül ezután nyáron nem mentünk horgászni), és mindent ami kell egy bothoz. Rá majdnem egy hétre kimentünk kipróbálni a tóra.
Átlagos februári hétvégének látszott, de nekem nem volt az, mivel végre kipróbálhattam az első feeder botomat. Megérkeztünk a tóra, kipattantam az autóból. Szinte még le sem állt a motor amikor már kikaptam a csomagtartóból a bottartót, és elkezdtem szerelni. Felraktam kb. három csontit és kevertem az etetőanyagot. Az etetőanyaghoz kézzel mert víz hőmérséklete szinte megsúgta: "Február van!" Az etetőanyagból gombócokat gyúrtam, s az egyiket felraktam az etetőkosárra, utána beszúrtam a földbe a bottartókat. Tata csak ámult mennyire gyorsan tettem meg mindezt. Mielőtt bedobtam volna Tata figyelmeztetett: "Óvatosan dobjál, nem bojlis bot ez, és ne feledd, ha a bot vége begörbül, kapás van!""Rendben, majd figyelek mint a sas!" válaszoltam, s bedobtam a szerelést mintegy 12 méterre. Leraktam a botot, megfeszítettem a zsinórt és vártam. Vacogós hideg volt, de nem a szokásos téli. Amolyan "Tata már papucsban van" hideg. Eltelt másfél óra, kezdtek oszladozni a felhők, de még nem ment el az utolsó ködfoszlány amikor a botom vége elkezdett rángatózni. Óvatosan, "spiccbotosan" akasztottam. Nem telt el sok idő és ki is merítettem az év első halát, egy karikakeszeget. Ilyen csodálatos fehérhalat még életemben nem láttam. Gyors fotó, majd sutty a szákba.
Az eddigi legnagyobb karikám, mivel eddig csak spicces "furcsadévereket" fogtunk
Ezután már szinte tavaszi idő volt, gyakorlatilag évszakváltásnak voltunk szemtanúi. Ezután egy újabb, ám erősebb kapás. Itt már éreztem, nem keszeggel van dolgom, viszont nem volt sokkal több idő a fárasztás mint az előzőnél, mondhatni, pontyhoz képest pikk-pakk megvolt. Egy szintén csodálatos, sértetlen uszonyú példány került horogra. A 43 centiméteres ponty akkor még átlagon felülinek számított, mert akkor még nem használtunk bojlit gyakran.
Minden tekintetben hibátlan példány volt, helyt állt volna egy szépségversenyen
Szinte rögtön egy ugyan ilyen kapás, szokás szerint akkor amikor elkezdtünk pakolni. Ugyan az az energia, ugyanannyi fárasztás, ám itt egy csöppet nagyobb hal került a pontymatracra. Ezt a pontyot már vödörbe tettük, és hozzá tettük a másik kettőt, és indultunk is haza. Számomra felejthetetlen nap volt.
Gömbölyded, de pompás kinézetű potyka volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése